Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudományos dolgozat készítése II.

2012.12.05

Tudományos dolgozat készítése – formai tanácsok, tudnivalók

 

(Frissítve: 2016. március 7-én)

 

  

II. A dolgozat megírása

 

·      A rövid kivonat nem mindig szükséges. Érdemes utólag írni! Gyakran a „Bevezetés” is utólag születik, a teljes mű ismeretében. A bevezetés ne a tartalomjegyzék másolata legyen!

·      A dolgozat legyen arányos. Pl.: 100 oldal alatt:

                                   1-2 oldal bevezetés

                                   3-4 fejezet, egyenként 10-15-20 oldal

                                   1-2 oldal konklúzió

·      Minden új gondolategységnél új bekezdés (külön paragrafus) kezdődjön.

·      Hosszabb dolgozatoknál érdemes az első kéziratot beadni a vezető tanárnak, s az ő javításait figyelembe véve készüljön a végleges kézirat.

 

 

Források felhasználása:

 

·      Minden mástól átvett gondolat esetén meg kell jelölni, hogy kitől vettük (akkor is, ha nem szó szerint idézzük)!

·      Csak fontos, ill. a szerzőre jellemző mondatot idézzünk! Az idézet nem dekoráció, hanem érveink alátámasztása, ill. mások érveinek bemutatása.

·      Ne csak összefűzött idézetekből álljon a dolgozat!

·      Kerüljük az áttételes idézetet (X könyvéből idézem azt, ahogyan ő idézi Y-t). Csak régi, nehezen hozzáférhető mű esetében elfogadható az, hogy nem az eredetit idézzük, - vagy ha nyelvi korlát miatt pl. egy angol szerző közvetítésével kell hivatkoznunk pl. egy olasz szerzőre.

·      Ütköztessük a különböző álláspontokat, érveket.

·      Ne legyünk szolgái a szerzőnek, hozzuk meg saját döntésünket.

·      Hogy a dolgozat változatos legyen, váltogassuk a különböző hivatkozási formákat:

            - summázás (főleg saját szavainkkal kb. 1/3-ra csökkentjük a szerző fejtegetéseit),

            - parafrázis (átírjuk a szerző szavait úgy, hogy megmaradjon az eredeti jelentése és kb. az eredeti hossz is (megváltoztatjuk a mondatszerkezetet és a szóhasználatot),

            - idézés

                        rövid idézet: egy kifejezés, egy mondat, max. 2-3 sor (az idézőjel lehet egyes vagy kettős vonal, idézet idézeten belül másik fajta idézőjellel legyen megjelölve: '..."..."...'),

                        hosszú idézet: 3-nál több sor (nemzetközileg elfogadott idézési mód: az egész idézet beljebb kezdve, a főszövegnél sűrűbb sorokban, pl. 1-es sorközzel, s nem kell idézőjel). Az idézeten belüli kihagyás három ponttal megjelölendő. A szövegben elegendő az idézett szerző családnevét írni. Tudományos műben nem szokás kiírni a tudományos fokozatot, mert majdnem minden idézett szerző „doktor”. Használjunk változatos bevezető formulákat az idézetek előtt. A dolgozaton belül egy rendszert kell következetesen alkalmazni az idézéseknél.

Az idézet főbb megjelölési módjai:

            a/  a szövegben zárójelben a cikk ill. könyv évszámát és az idézet oldalszámát közöljük (természetesen a szerző nevét is, ha netán nem utaltunk még rá egy bevezető formulával). Ekkor a dolgozat végén bibliográfiában közlendő az összes idézett mű, pontos adatokkal. (Ha egy évben több cikket írt ugyanaz a szerző, akkor az évszám a szövegben is és a bibliográfiában is egy betűvel is ellátandó, pl. 1975a, 1975b.)

            b/ az idézetek a szövegben egyesével növekvő számot kapnak, s a lap alján, vagy a fejezet végén, vagy a dolgozat végén növekvő sorszámmal az idézetek rövid helymegjelölése következik. Ebben az esetben a jegyzeteken kívül is kell teljes bibliográfiát megadni. Rövidebb dolgozat esetén a folyamatosan számozott jegyzetekben teljesen adjuk meg az idézett mű adatait (elég az első előforduláskor), s ekkor nem kell külön bibliográfiát közölni (ezt követi pl. a Theologiai Szemle).

·        A Biblia idézésekor lehetőleg az Újfordítású Bibliában (az 1990-es kiadásban a végén, a RÚF 2014-es kiadásban az elején) található rövidítési rendszer szerint utaljunk a bibliai versekre (nem kell pont a bibliai könyv rövidített neve után; a fejezet és a vers száma között vessző áll). A Bibliának nem kell megadni a pontos bibliográfiai adatait, elég arra utalni, hogy a revideált Károli vagy az új fordítás szerint idézzük. A görög Újszövetség idézésekor is elég a rövid utalás, pl. NA27 vagy NA28 a Nestle-Aland 27. vagy 28. kiadása esetén.

 

 

A tartalomjegyzék:

 

Többféle rendszer közül lehet választani, viszont a kiválasztottat következetesen kell alkalmazni egy dolgozaton belül.

Példák tartalomjegyzék-rendszerezésre:

            a/  decimális számrendszer

                        1. (fejezet)

                        1.1 (fejezeten belüli alegység)

                        1.1.1 (néhány bekezdésnyi egység)

                        1.1.2 (  =   //   =  )

                        1.2 (újabb alegység)

                        2.  (újabb fejezet) stb.

            b/  Római szám jelzi a fejezetet

                        nagybetű, arab szám, kisbetű váltakozva jelezheti az egyre kisebb alegységet.

 

 

A bevezetés:

 

·      Indíthatjuk egy általános megállapítással, azt konkretizáljuk, s abból rátérhetünk a mi speciális témánkra.

·      Ne legyen benne sok idézet, ez még nem a viták helye.

·      Ne mondjuk ki előre a végeredményünket.

·      Célszerű a téma érdekességét, fontosságát - és a témában rejlő problémákat - felmutatni.

·      Szemináriumi dolgozatnál 1-2 bekezdés elegendő, lelkészi vizsgadolgozatnál 3-4 bekezdés elegendő.

 

 

A fő anyag tárgyalása:

 

·      Hosszabb dolgozatoknál (pl. PhD disszertációnál) a fejezetek elején is állhat egy-egy bekezdésnyi külön bevezetés, ill. végükön befejezés.

·      Nevezzük meg a megoldandó problémát.

·      Mutassuk meg a téma szakirodalmának ismeretét, pro és kontra érvek ismeretét.

·      Mérlegeljünk, ütköztessük az érveket, s mi is érveljünk.

·      Jussunk el egy eredményre (ez természetesen lehet egy már eddigi véleménnyel egyetértő). Doktori fokozatnál megkívánjuk, hogy a dolgozat járuljon hozzá egy adott kérdésről való addigi ismeretünkhöz, legyen eredeti mű.

 

 

A konklúzió:

 

·      Ne tartalmazzon új érveket a fő anyaghoz képest.

·      Ne tartalmazzon új információt.

·      Ne is legyen az alapfejezetek befejezésének egyszerű megismétlése.

·      Hanem: az alapfejezetek eredményeinek változatos szóhasználattal való összegzése legyen.

 

 

A bibliográfia:

 

·      Csak a felhasznált irodalmat tartalmazza (kommentárok, összefoglaló művek esetében szokás megadni a téma minél teljesebb szakirodalmát, nem csak az idézett műveket).

·      Hosszabb dolgozatoknál lehet külön csoportosítani pl. az alapvető kézikönyveket, az elsődleges szakirodalmat, a másodlagos fontosságú szakirodalmat, folyóiratokat, napilapokat.

·      Az egyes tételek elején a szerzők családneve szerepeljen, az ábécé szerinti sorrendben.

·      A családnév után vessző és a keresztnevek kezdőbetűi (esetleg a keresztnevek teljesen kiírva) következnek.

·      Az ezután következő adatok (esetleges sorozatnév, kötetszám, fordító, valamint év, hely kiadó) sorrendje többféle lehet. Válasszunk ki egy rendszert, s azt alkalmazzuk következetesen (a legjobb elővenni egy könyvet, és követni azt a formát, ami másoknál már bevált). Egy bibliográfián belül egyféle sorrendben következzen minden tételnél a megadott bibliográfiai adat.

·      Könyvcímeket aláhúzással vagy dőlt betűvel szoktak kiemelni, folyóirat esetében a folyóirat nevét emeljük ki így (van kiadó, melynél nincsenek dőlt betűvel kiemelve a címek).

·      Ugyanazon szerző műveit az évszámok növekvő sorrendjében közöljük.

·      Év nélküli művet (pl. egy kongresszus anyagát tartalmazó kiadványt) a mű kezdőbetűje alapján helyezzünk el a bibliográfiában.

·      é.n. (év nélkül) jelöli azt, ha az eredeti könyvben nem szerepel a kiadás éve. A kiadás éve nem mindig szerepel a belső címoldalon, de általában megtalálható az ún. impressum oldalon, leggyakrabban a copyright jele mellett).

·      3-4 szerzőig érdemes megadni mindegyikük nevét, sok szerző esetén elég az első szerző, aki a publikáció címlapján szerepel, utána et al.  (et alii = és mások) írandó.

·      vol. ( = kötet, vols = kötetek) jelöli meg a sorozat felhasznált köteteit, - több kötet esetén mindegyiknek meg kell adni az évszámát, ha viszont az egész sorozatra utalunk, akkor az első  és az utolsó kötet évszámát kell megadni.   

            Pl.: Barth, K.: Kirchliche Dogmatik. 12 vols, 1932-1967, Zürich: TVZ

·      Fordítás esetében megadható a fordító.

·      Ha egy könyvnek nem az első kiadását idézzük, akkor az idézett mű évszáma mellett kis index számmal megadandó az, hogy hányadik kiadás.

·      Ha egy tanulmánykötetből egy cikket idézünk, akkor adjuk meg a tanulmány adatait, utána in: (-ban) utána következnek a kötet adatai pl. így:

cikk szerzője:, cikk címe idézőjelben, in: kötetszerkesztő neve:,  kötetcím (dőlt betűvel), év, hely, kiadó, cikk kezdő és végső oldalszáma (közöttük kötőjellel),

Pl.:

Ravasz László: „Találkozás a Feltámadottal”, in: Cseri Kálmán (szerk.): Adventtől adventig, 1989, Budapest: Ref. Sajtóosztály, 162-167. o.

·      folyóirat, cikk esetében:

szerző (utána vessző vagy kettőspont), cikk címe idézőjelben (utána vessző), folyóirat neve (dőlt betűvel), kötetszám, évszám zárójelben, No. X  (hányadik szám azon éven belül, - de ez nem mindig kell), cikk kezdő és végső oldalszáma.

Pl.:

Bolyki János: „Predestináció a Róm 9-11 összefüggésében”,  Theologiai Szemle XXVIII (1985) No.4,  193-200. old.,

vagy rövidebben:

Bolyki János: „Predestináció a Róm 9-11 összefüggésében”,  Theologiai Szemle 28 (1985)/4,  193-200.

Érdemes alapul venni pl. a Theologiai Szemle stílusát, vagy a The SBL Handbook of Style (Peabody: Hendrickson Publishers, 1999) formai javaslatait. Ez utóbbi könyvben részletes lista található sorozatok, folyóiratok rövidítéséről is. Hasznos segítség formai szempontból a következő könyv is: The Chicago Manual of Style, Sixteenth edition (Chicago and London: The University of Chicago Press, 2010).

 

 

Gépelés:

 

·      számítógépen másfeles sorközt használjunk,

·      A/4-es lap tetején kb. 2 cm, alján 4 cm, a bal oldalon  (bekötés esetére) 4 cm, a jobb oldalon kb. 2,5 cm margót hagyjunk,

·      számítógépes írás/nyomtatás esetén az erősebb, jobb minőségű (ún. near letter quality) betűtípust (azaz festékerősséget) használjunk,

·      legjobb, ha formai szempontból is a vezető tanár tanácsát kérjük,

·      csak alapos átolvasás után adjunk ki írásművet a kezünkből! Szabad néhány hibát tollal kijavítani, ha túl sok a hiba, inkább a gépen javítsuk, és nyomtassuk ki újra! Görög betűknél szabad a hehezeteket, hangsúly jeleket utólag tollal beírni. Néha az írás során mást látunk a képernyőn, mint amit a nyomtató kinyomtat (különösen pl. héber és görög karaktereknél), ezért a nyomtatás után (a beadás előtt) is mindenképpen ellenőrizzük a kéziratot!

 

Az interneten is találhatók formai javaslatok – végül azt a tanácsunkat ismételjük meg, hogy kérdezzük meg a témavezetőnket, illetve azt, akinek beadjuk a tudományos dolgozatot, hogy milyen formai szempontokat ajánl. A legfontosabb az egyféle, következetes stílus egy írásművön belül. Ha tudjuk, hogy egy folyóiratnak fogjuk leadni a tanulmányt, érdeklődjünk előre a szerkesztőnél, mert sok folyóiratnak saját formai stílus követelmény-rendszere van, és jobb egyből úgy írni meg a művet, mint utólag mindent átalakítani az illető folyóirat házszabályai szerint.

 

                       

Összeállította: Dr. Balla Péter

 

(Még sok más hasznos tanács létezik a formai tudnivalók terén, szívesen fogadok akár kiegészítő visszajelzéseket, amelyeket azután örömmel bedolgozok ebbe a kis írásba:

balla.peter9@upcmail.hu )

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.