Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudományos dolgozat készítése I.

2012.12.05

Tudományos dolgozat készítése – formai tanácsok, tudnivalók

 

(Frissítve: 2016. március 7-én)

 

 

I. Néhány tanács az előkészülethez

 

 

A dolgozat leggyakoribb elemei:

 

· cím (cím: alcím)

 

Nem minden dolgozatban előforduló elemek:

-          rövid kivonat (abstractum, ill. summa - PhD dolgozatnál, ill. egyes folyóiratokban a cikk előtt)

-          ajánlás (PhD dolgozatnál, könyvnél)

-          esetlegesen köszönetnyilvánítások (általában könyveknél, egy külön előszóban)

 

· tartalomjegyzék (az eddigiek lehetnek római számozású oldalak)

· bevezetés

· fő anyag

· összefoglalás vagy végkövetkeztetés, konklúzió

· felhasznált irodalom, bibliográfia

 

Rövid dolgozatnál természetesen nem kell mindegyik elem.

 

 

Téma-, ill. címválasztás:

 

 

·      A téma legyen jól behatárolt. Próbáljuk altémákra osztani. Az egyre specifikusabb altémákból kialakulhat a cím.    

Példa a téma szűkítésére: Barth Károly teológiája —› Barth krisztológiája —›Barth krisztológiájának fejlődése —› Barth krisztológiájának fejlődése a két világháború közötti években, stb.

·      A témáról támadó gondolatainkat rendezzük vázlatba. (Altémák egy-egy szóban vagy mondatban.) A vázlat természetesen az írás során is változhat. Hosszabb dolgozatnál végül a vázlatból alakulhat ki a tartalomjegyzék.

·      A cím nem feltétlenül a dolgozat írásának elején születik! (Szakdolgozatnál, PhD disszertációnál a témavezetővel beszéljük meg a címet – erre akár több alkalmat is érdemes szánni! Érdemes több címet megfogalmazni – és ezek között válogatva, ezeket alakítva eljuthatunk a legtalálóbb, legjobb címhez.)

·      A cím fontos: - az író számára (gyakran tegyem fel a kérdést írás közben: még mindig a címről írok?);                                                 

    - az olvasó számára: megszabja az útirányt, megmondja, hogy mit várhat az olvasó a dolgozattól.

·      A címnek ne legyen kétértelmű a jelentése. Nyelvtanilag helyes legyen (pl.: újságcímekben lehet rövidítés, asszociációra építés, de tudományos dolgozatban ez nem megengedett).

·      A cím felépítése lehet:          Egy téma: (és kettőspont után) a téma egy aspektusa,

azaz: Cím: alcím

 

Természetesen lehet, hogy a téma, sőt a cím is adott, - esetleg ilyen estben is lehet konzultálni a vezető tanárral a téma szűkítéséről. A cím kifejezheti a tanulmány fő állítását, tézisét. Fontos: a műnek tényleg a címről kell szólnia!

 

 

Anyaggyűjtés:

 

·      Konzultáljunk a témavezető tanárral, ő megadhatja a legfontosabb szakirodalmat.

·      Könyvtárkatalógusban keressünk szakág, téma, szerző szerint.

·      Keressünk egy minél hosszabb összefoglaló művet, abban lesz naprakész bibliográfia.

·      Keressünk szócikket lexikonban, indexkötetben.

·      Keressünk új cikket szakfolyóiratban, ott is megtaláljuk a mai kutató szerint nélkülözhetetlen könyveket, cikkeket! (Egyes szakágaknak van szakirodalom-szemlét tartó folyóirata. Pl.: NT Abstract, Theologische Literaturzeitung, Theologische Rundschau, stb.)

·   Részletes kommentárok (pl. EKK, WBC, Handbuch zum Neuen Testament) nem csak összesített irodalmat adnak meg, hanem külön irodalmat közölnek az egyes tárgyalt szakaszok (perikópák) előtt is.

 

 

Szempontok a hozzáolvasás során:

 

·      Ki a könyv írója? (felekezete, eddigi iskolái, - kiktől tanult?)

·      A tartalomjegyzékből kiderül: az egész könyv a témába illik-e, vagy pl. csak egy - két fejezete.

·      Olvassuk el a könyv bevezetőjét és a konklúziót.

·      Gyors első átolvasáskor elég egy-egy paragrafus elejét, végét elolvasni.

·      Ami fontos, azt alaposan vegyük át!

 

 

Jegyzetelés:

 

·      Mikor először kezünkbe vesszük a könyvet, írjuk fel pontosan a bibliográfiai adatokat. Érdemes nyitni egy szövegszerkesztőben egy új dokumentumot, és abban a szerzők családneve ábécé rendjében mindig a megfelelő helyre beírni a teljes bibliográfiai adatot minden egyes könyvről, folyóiratbeli tanulmányról, stb. – így a dolgozat elkészítésével párhuzamosan már elkészül a bibliográfia is.

·      Célszerű felírni a könyvtári jelzetszámát, hátha később is ki kell keresni.

·      A fontos mondatokat szó szerint jegyezzük fel, írjuk fel az oldalszámot is, ahonnan az idézetet kiírtuk.

·      Célszerű kartonra (kártyákra) vagy kivehető lapú füzetbe írni, hogy az anyagot később tetszés szerint rendezhessük. (Ez az ún. „cédulázás” módszere.)

·      Esetleg fénymásoljuk le a cikket vagy könyvrészletet, hogy már olvasás közben a másolatra ráírhassuk rövid megjegyzéseinket.

 

 

Felírandó bibliográfiai adatok:

 

·      Könyvnél: szerző neve (külföldieknél a keresztneveknek elég a kezdőbetűit megadni), cím, kiadó neve, kiadás helye és éve. Ha egy tanulmánykötetről van szó, akkor külön felírandó a kötet szerkesztője, címe, s a tanulmány kezdő és záró oldalszámai. Ha sorozat, akkor felírandó a sorozat címe (lehet rövidítéssel, vannak hivatalos rövidítések, pl. AB = Anchor Bible), kötetszáma.

·      Cikknél: szerző, cikk címe, folyóirat címe, kötetszáma (azon belül a kiadvány száma), év, a cikk kezdő és záró oldalszáma.

·      Vannak bevett rövidítési formák a szakirodalmi hivatkozások tekintetében (könyvsorozatok, folyóiratok rövidítése), pl. a TRE (Theologische Realenzyklopaedie) egy külön kötetében (szerk. Schwertner), vagy az ABD (Anchor Bible Dictionary) elején.

(Lásd a bibliográfiáról szóló szakaszt is a II. részben a honlapon!)

 

 

                        

Összeállította: Dr. Balla Péter

 

(Még sok más hasznos tanács létezik a formai tudnivalók terén, szívesen fogadok akár kiegészítő visszajelzéseket, amelyeket azután örömmel bedolgozok ebbe a kis írásba:

balla.peter9@upcmail.hu )

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.