Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög nyelvi jelenségek I. (Névszók)

2012.09.27

Újszövetségi görög nyelvi jelenségek I. - Névszók

Összeállította Balla Péter (Philip R. Williams és John E. Best jegyzetei, valamint Blass-Debrunner-Rehkopf, Hoffmann-Siebenthal, ill. Varga Zsigmond J. újszövetségi görög nyelvtankönyvei alapján)

Névszók

Alanyeset (nominativus):

1.      a (tag)mondat alanya                                                   2Kor 13,13

2.      predikatív, azaz (állítmány-)kiegészítő                       Róm 1,9a és Jn 12,24

3.      abszolút, független helyzetű                                      Mk 8,2

4.      más eset helyett (pl. tárgyat vonzana az ige)            Jn 13,13

5.      vocativus helyett (névelővel)                                    Ef 5,25a, Kol 3,18.19.20.21.22 és 4,1 eleje; Zsid 1,8 (ho theosz);

6.      felkiáltás kifejezésére                                                 Róm 7,24a

Tárgyeset (accusativus):

1.      a cselekvés tárgyaként, ill. tárgyesetet vonzó prepozíció után, pl. látván a csillagot, Mt 2,10;

2.      tartalmi (rokon, az angol szakirodalomban: cognate) accusativus, amikor az igében már kifejezett gondolatot megismétli egy azzal a szóval rokon főnév, mely tárgyesetben áll, pl. ekharészan kharan…= nagyon „megörültek örömmel”, Mt 2,10

3.      kettős accusativus                                           1Kor 4,17 (emlékeztet titeket útaimra, a görögben mindkét kifejezés tárgyesetben áll)

4.      accusativus respectivus                                  Zsid 2,17 közepe hina…ta prosz ton theon (példánkban a ta többes seml. névelő, „dolgok” - és amire nézve, aminek a tekintetében, az tárgyesetben áll: „az Isten előtt való dolgok tekintetében”)

5.      predikatív, kiegészítő tárgyeset                     Jak 5,10 (példánkban a túsz profétasz, mely kiegészíti a korábbi tárgyat: hypodeigma)

6.     accusativus cum infinitivo                             Róm 12,1 (hymasz…parasztészai = hogy „ti szánjátok oda”, de itt természetesen a hymasz a „kérlek titeket” kifejezés miatt kerül tárgyesetbe, s ezután emiatt kell főnévi igenévbe tennie az igét).

Az acc. cum inf. szerkezetben a nyelvtani tárgyesetbe tett kifejezés a cselekvés alanyát jelzi, a főnévi igenév helyett pedig a magyarban rendszerint ragozott igét fordítunk. A görögben nagyon gyakori szerkezet. Pl. ton kófon lalein kai blepein = Jézus meggyógyította a vak és süketnéma beteget, úgyhogy „a süketnéma beszélt és látott”, Mt 12,22. Lásd még: Mt 1,28: prin é szynelthein autúsz, „mielőtt ők egybekeltek”.

7.      mellérendelő tárgyeset,                                   Róm 12,1 végén a tén logikén latreian hymón, mely egy egész tagmondatot tesz appositio-ba, azaz mellérendelő helyzetbe.

 

 

Birtokos eset (genitivus):

1.      igazi birtokviszony                                          Róm 1,1: Pál, Krisztus Jézus(nak a) szolgája; Mk 1,1: az evangélium(nak a) kezdete.

2.      genitivus subjectivus                                       Róm 1,1 végén euangelion theú, ha úgy értelmezzük, hogy Isten a tulajdonosa, szerzője, ajándékozója az evangéliumnak az emberek felé

3.      genitivus objectivus                                        Róm 1,1 végén ua.kif., ha úgy értelmezzük, hogy az az emberek ajkán elhangzó evangélium, mely Istenről szól, amikor Isten az igehirdetésünk „tárgya”. Érdemes megjegyezni a pisztisz Jészú Khrisztú kifejezés (pl. Róm 3,22; lásd még: Gal 2,16) kettős fordítási lehetőségét: Jézus hűsége (ti. az Ő Atyja, tehát Isten iránt; ez gen. subj. lenne), valamint az embernek a Jézusba vetett hite (gen. obj., mert ekkor Jézus a hitünk „tárgya”, a hitünk Őrá irányul). Megjegyzem, hogy a RÚF 2014-es kiadással együtt én is a „Jézus Krisztusba vetett hit”, tehát gen. obj. értelmet tartom valószínűbbnek mindkét helyen – B.P.)

4.      genitivus separationis (elkülönítést fejez ki)   1Pét 4,1b - főként elválasztást, elkülönítést jelentő igék után

5.      genitivus partitivus (egy részt fejez ki egy nagyobb egységből, közösségből, csoportból)                                            Róm 11,17a: némelyek az ágak közül

6.      genitivus comparationis (összehasonlítást fejez ki)    Zsid 1,4a (genitivusba tesszük azt, amihez viszonyítunk valami mást az összehasonlítás során. Ez gyakran a melléknév középfoka után szerepel); lásd még: Mt 12,7: nagyobb (meizon, a megas középfoka) van itt a templomnál (a görögben gen.: tú hierú); Kol 1,15: elsőszülött minden teremtmény előtt (a teremtményekhez képest – azaz Jézus maga nem teremtmény, ami abból is látszik, hogy a Krisztus-himnusz folytatása, Kol 1,16-17 szerint Jézus a teremtésben is részt vett: „benne teremtetett minden”.

7.      jelzői értelmű (attributív) genitivus              Róm 8,21: dicsőség szabadsága = dicsőséges szabadság. (E jelenség egyik oka lehet hebraizmus: a héber status constructus is tud jelzői értelmet hordozni, és a görögben a status constructus-nak a genitivus felelhet meg.)

8.      anyagot kifejező genitivus                             Mk 2,21: posztóból, ill. ruhaanyagból, szövetből való folt

9.      tartalmat kifejező genitivus                            Lk 7,37: olajkenettel teli alabástrom-szelence, Jn 21,8: halakkal teli háló

10. értéket kifejező genitivus (gen. pretii)            Mt 10,29a: asszariú, sing.gen. = egy fillér (értékű)

11. időtartamot kifejező genitivus                         Lk 18,7: hémerasz kai nyktosz = nappal és éjjel; lásd még: Jn 3,2

12. helyet, közeget kifejező genitivus                   Lk 16,24 közepe (merítse ujja hegyét vízbe), lásd még pl. ApCsel 19,26

13. rokoni kapcsolatot kifejező genitivus              Mt 4,21 (…Zebedeusét)

14. ágens genitivusa, valaki általi cselekvés:        Jn 6,46 közepe: Istennek tanítottjai = Isten által tanítottak

15. állítmány-kiegészítő gen.                                Jn 9,32 (vakon született)

16. genitivus absolutus: főnév vagy névmás genitivusa, valamint participium genitivusa egy szerkezetben. Abszolút helyzetű, azaz független: nem illeszkedik bele a mondatba. Ha a partic. imperfektumi, akkor egyidejűséget fejez ki: miközben, amikor… (pl. ApCsel 1,9a: blepontón autón  = „miközben nézték, szemük láttára”), ha a partic. aor., akkor előidejűséget fejez ki: miután… (pl. Mt 9,33a: „miután kivettetett a démon”, megszólalt a néma; Mt 1,18: „miután eljegyeztetett az ő anyja, Mária” Józsefnek).

17. némely ige (valamint néhány melléknév és főnév!) genitivus-t vonz, pl. akúó = „hallok” - a görögben akit hallgatok, azt genitivus-ba kell tenni, pl. „őt hallgassátok!” =  akúete autú, Mt 17,5. Lásd még: Lk 8,28: deomai szú = „kérlek téged”; Lk 8,38: edeito de autú ho anér = „kérte pedig őt a férfi”.

Részes eset (dativus):

1.      akinek vagy aminek (a részére) adnak valamit, indirekt tárgy   Mt 28,18: nekem adatott…

2.      birtokviszonyt is kifejezhet                           Lk 1,7a: nem volt nekik gyermek = nem volt gyermekük; Lk 8,30: ti szoi onoma esztin = „mi a neved”; Jn 1,6: onoma autó Jóannész = „az ő neve János”; Jn 13,35: emoi mathétai eszte = „az én tanítványaim vagytok”.

3.      dativus respectivus (aminek a tekintetében, amire nézve történik valami), pl. Róm 6,2: meghaltunk a bűnnek = a bűn tekintetében. (Talán dat. resp. Mt 5,3 is: hoi ptókhoi tó pneumati, a Lélek tekintetében szegények = akik belátják, hogy rászorulnak Isten Lelkére; a Lélek nélkül koldusszegények lennének, mindent nélkülöznének, ezért életükben mindenhez Isten Lelkét hívják segítségül.)

4.     dativus commodi (előnyére, javára, érdekében), ill. ennek ellentéte: dat. incommodi (kárára, hátrányára…)                   Róm 10,4: …minden hívőnek, ti. javára, üdvére

5.      helyet kifejező dativus („lokatív”)                   pl. Jn 21,8: csónakban; Mt 27,48: nádra; 2Kor 3,7: kövekre; Kol 2,14: keresztre

6.      időt kifejező dativus                                        Mt 17,23: té trité hémera = a harmadik napon (ld. még pl. Mt 12,1: „szombaton”, itt érdekes, hogy többes szám is utalhat egyetlen szombatra is: toisz szabbaszin, plur. dat.)

7.      a cselekvés módját kifejező dat.                      1Kor 11,5: fedetlen fejjel

8.      dativus instrumentalis vagy dat. instrumenti, eszközi értelmű, ami által a cselekvés végbemegy: Mt 8,16: beszéddel, szóval űzte ki a lelkeket; 2Kor 2,7: té perisszotera lypé = „a túlzott szomorúság által felemésztessék az ilyen”. Az en+dat. is hordozhat eszközi („instrumentalis”) értelmet, pl. 2Kor 2,1 en lypé = szomorúsággal.

9.      ágens dativusa, valaki általi cselekvés (a dat.instr.-tól abban különbözik, hogy az „ágens” egy személy, ezért ezt nem „eszközi” dativus-nak nevezzük)                                                           Róm 8,14

10. mértéket, különbségi fokot kifejező dativus     Róm 5,9

11. tartalmi (rokon, „cognate”) dativus                  Lk 22,15: vágyva vágytam = nagyon vágyakoztam (a héberben is gyakori jelenség a nyomatékosításra: figura etimologica)

12. némely ige (valamint néhány melléknév és főnév!) dativus-t vonz, pl. akolútheó, követni valakit (akit követek, az a görögben dativus-ban áll)

 (Frissítve: 2019. június 17-én)

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.